KIDS – Utánpótlás

balazs

4 év ago

Snowboardutánpótlás-programról beszélni egy olyan ország esetében, aminek nincsenek magashegységei több mint szokatlan, már-már a jamaikai bobcsapat esetét idézi. De bármennyire is furcsa, ez egy létező és jól működő dolog Magyarországon. Köszönhetően egy nyitott és nem csupán a jelenben gondolkodó szövetségnek, valamint egy maroknyi emberből álló lelkes csapatnak. A hazai gyerekversenyeket és edzőket koordináló Dibusz Istvánnal beszélgettünk a hazai tehetséggondozásról.

A snowboardozás 1998-as naganói olimpián való sikeres debütálása alapjaiban változtatta meg a sportot. A változás szele pedig Magyarországot is megcsapta. Lényegesen több munkája lett ugyanis az 1993 óta működő Magyar Snowboard Szövetségnek, ami a sportág népszerűsítésén és érdekképviseletén túl, a teljesítmény alapú snowboardozás szervezését és irányítását is beépítette a működésébe. Gondolhatnánk, hogy innen egyenes út vezetett az utánpótlásnevelés alapjainak lefektetéséhez, ehhez azonban egészen a 2010-es évek második feléig várni kellett. A gyerekek versenysorozatba szervezése a 2015/2016-os szezonban kezdődött meg. Amikor is egy szerencsés véletlennek köszönhetően Dibusz István és a szövetség egymásra talált. István Kaposváron kezdte oktatói pályafutását, majd felkerült Budapestre, ahol a 4Seasons síiskola snowboardoktatójaként bepillantást nyert a atalabb korosztály síedzéseibe.
Lényegében itt fogant meg a gondolat a fejében, hogy ezt snowboardra is át kellene ültetni. Az ötletelést követően a Diákbajnokság hozta meg az áttörést, ahol Bordács Miklós MSBSZ ügyvezető elnök meglepődve tapasztalta mennyi ügyes gyereket sikerült deszkára állítania a 4Seasonnel. Ez pont kapóra jött a szövetségnek, mert jövőbeli terveik között szerepelt az utánpótláskorosztály felkarolása. „Szerették volna felmérni a terepet a műanyagpályákon és az ott snowboardozó gyerekeket összegyűjteni és egy versenysorozatba tömöríteni. Egy augusztusi meeting után meg is egyeztünk abban, hogy én leszek az, aki felveszi a síiskolákkal a kapcsolatot snowboard- utánpótlás ügyében. Négy iskola jött szóba: a Freeride Club, a WAX Klub, a 4Seasons és a Vasas.” – emlékezett vissza István, aki meglehetősen furcsa felállásban van tehát jelen a rajta kívül már hét edzőnek munkát adó programban. Őt kettős szerepben láthatjuk a rendezvényeken, hiszen szeptembertől áprilisig nem csak edzi a gyerekeket, de a szövetségnek is dolgozik. Előkészíti, megszervezi és levezényeli a műanyagpályás futamokat, valamint a havas versenyek utánpótlást érintő részét. Mindezt úgy, hogy közben a saját tanítványaiért is szurkol.

Minden jó, ha hó a vége

Azzal talán mindenki tisztában van, hogy ideális havas körülmények kizárólag a téli időszakban adottak Magyarországon, és még akkor is igazán szerények a lehetőségeink. Az oktatások és az edzések két nyári hónap kivételével azonban folyamatosan pörögnek, köszönhetően a már fentebb említett műanyagpályával rendelkező kluboknak. Ezek a pályák méretben és formában is eltérnek. Nagy általánosságban elmondható, hogy 60-80 méter hosszúak és 15-20 méter szélesek, továbbá minden egyesületnél működik húzólift is. A különbség természetesen elég nagy a havas és műanyag terepek között, amit a görkorcsolya és jégkorcsolya kapcsolatával magyarázott nekünk István. „A legéletszerűbb példa erre talán a görkori-jégkori párhuzam. A jégen való csúszás egy sokkal szabadabb, nomabb mozgásokon alapuló történet, mint az aszfalton gurulás. A hó több hibázási lehetőséget enged meg például egy esésvonalba forgatásánál, vagy az abból való kikormányzásnál. A műanyag esetében pontosabb végrehajtásra van szükség. Később reagál a deszka és az éltartása is rosszabb, mint havon. Így összességében elmondható, hogy műanyagon nehezebb tanulni, de a megszerzett alapok szilárdabbak.”

A már említett utánpótlás-program a Diákbajnoksággal indult, majd létrejött a négy állomásból álló műanyagpályás-versenysorozat. Az utóbbi években a szövetség és a szponzorok együttműködése nyomán sikerült a havas és a műanyagpályás rendezvények számát nagyjából egyensúlyba hozni sőt, idén a mérleg kicsit át is billent az utóbbi javára. Ez nagyobb szervezést és több anyagi ráfordítást is igényelt, de mindenképp megérte annak érdekében, hogy felzárkózhassunk a helyzeti előnyből induló alpesi országok szintjére. A menetrend úgy néz ki, hogy az őszi szezonban három műanyagpályás futam volt, amit télen öt havas esemény kísér. Sorrendben a Freestyle Workshop Eplényben (december 27), Showdown szintén Eplényben (január 25), Diákbajnokság Mátraszentistvánon (február 14), Freestyle Országos Bajnokság ugyancsak Mátraszentistvánon (február 22), és a Havas szezonzáró Murauban (március 12-15) követi egymást. A program összeállításánál mindig az a cél, hogy az iskolai tanévhez igazodva biztosítsunk versenyzési lehetőséget a gyerekek számára.

NEM KÉRDÉS, HOGY A SNOWBOARDOZÁS TÖBB EGY ÁTLAGOS SPORTNÁL. A SRÁCOK EGY KÖZÖSSÉG, KULTÚRA RÉSZÉVÉ VÁLNAK ÉS EGY OLYAN SPORTOT ŰZHETNEK, AMI NEM TÁMASZT FELÉJÜK IRREÁLIS ELVÁRÁSOKAT, HANEM ABSZOLÚT AZ ÉLVEZETRŐL SZÓL.

Szlalompályán szabad a stílus

A korosztályokat tekintve általános és középsulisokat is megmozgatnak a versenyek. A korcsoportok viszont idéntől megváltoztak. Az edzői brigád és a szövetség is a nemzetközi irányvonal bevezetését szorgalmazta, hogy ne fordulhasson elő az, hogy egy-egy korosztályban csak ketten állnak a dobogón. Ez négy nagy csoportot jelent: 10 éves korig groms, 11-13-ig kids, 13-15-ig rookie, 16-18-ig junior. A versenyszámokat illetően két fő csapásirány van: a szlalom és a freestyle. Van még ugyan a snowboardcross is, de annak futamait kizárólag Murauban rendezik meg, mert ott tudnak csak megfelelő körülményeket biztosítani hozzá. A szlalomnál térdstanglik használatával, ritmusban tűzött pályákat alakítanak ki. A rajtolás snowboardversenyeken használt startkapuból történik, az időmérést eddig infrasorompós kapukkal végzik. A freestyle-nál viszont tényleg szabad a stílus. Az idei évtől már a kisebbek számára is bevezetett kategóriában a talajon bemutatott trükköket (ollie, nollie, nose- és tailroll, fs 180, bs 180), illetve mini kickereken történő fordulásokat is pontozzák.

Téli fagyi, nyári snowboard

Ahogy azt említettük az edzések szeptembertől egészen április
végéig zajlanak. Az elvárások elég komolyak, amiket egy jól működő követelményrendszerrel szabályoz és ellenőriz a szövetség. Az edzőknek féléves beszámolókat kell készíteniük, amelyben értékelik az adott időszak eredményeit és célokat tűznek ki az elkövetkezendőkre. Az edzéseket előírások szerint heti kétszer, másfél órában kell tartaniuk. A toborzás – amit István csak saját példáján keresztül tud bemutatni – egyszerűen, természetes kiválasztódással zajlik.
„A legtöbb gyerekkel úgy kerülünk kapcsolatba, hogy a szülő behozza pár hónappal a családi sítábor
előtt oktatásra. Ha látok benne potenciált, akkor szólok, hogy van lehetőségatovábblépésre. De nem is nagyon kell promótálnom a dolgot. Az esetek nagytöbbségébennagyon jól érzik magukat agyerekek,többszülőismondja,hogy még jól tanulni is elkezdettagyerek,csakhogyjárhassonsnowboardedzésre.”A havas sportok általábanelég drága hobbiként vannakelkönyvelve, azonban a kezdetekben egyáltalán nem jelent kiemelkedő anyagi megterhelést a műanyagpályás snowboardozás. Közel negyvenezer forintról beszélünk egy tíz alkalmas bérlet esetében. Ami szinte megegyezik bármilyen más sulin kívüli elfoglaltság költségével. Felszerelésben sem kell őrült összegekre gondolni. A műanyagpálya bármennyire is jó minőségű, képes „megenni” az új felszerelést. A nagyobb síiskolák ezért elegendő mennyiségű felszereléssel rendelkeznek, melyek bérleti díja egy órára 1000-1500 forint körül alakul. István például azt javasolja a szülőknek, hogy online vadásszanak llérekért megvásárolható használt felszereléseket. Ruhával is hasonló a helyzet. Az időjárásnak megfelelő öltözet ajánlott, bár a pulóver a meleg hónapokban is jól jön a könyök és az alkar védelme érdekében. Meg persze kellenek a védőfelszerelések is, amik opcionálisan térd, könyök és csuklóvédőből állnak, valamint a kötelező bukósisakból és kesztyűből. Egy másfél órás edzés a bemelegítést követően az alapvető snowboardtechnika csiszolásával kezdődik és az esetek többségében szlalom, illetve freestyle képzéssel zárul.

MŰANYAGPÁLYA ESETÉBEN PONTOSABB VÉGREHAJTÁSRA VAN SZÜKSÉG. KÉSŐBB REAGÁL A DESZKA ÉS AZ ÉLTARTÁSA IS ROSSZABB, MINT HAVON. ÍGY ÖSSZESSÉGÉBEN ELMONDHATÓ, HOGY MŰANYAGON NEHEZEBB TANULNI, DE A MEGSZERZETT ALAPOK SZILÁRDABBAK.

Ugyanaz a cél

A szövetség nem csak a lurkók, de az oktatók képzésére is biztosít lehetőséget. Az MSBSZ-hez való csatlakozása után Sümegi Péter szövetségi kapitány szakmai felügyelete mellett az oktatókat a síhez hasonlóan, csillagokkal rangsorolják. De a korábbi freestyle-generáció eltűnése után hagyott űrt sem hagyják tátongani. 2019 januárjában
a Stubai gleccseren szerveztek elsősorban oktatók számára freestyle workshop-ot. Ennek lebonyolítását Pethő Balázsra (Schischule Neustift Stubaier Gletscher vezető oktató – a szerk.) bízták, aki az osztrák rendszer szintjeit teljesítve a legmagasabb oktatói képesítéssel rendelkezik. „A cél az volt, hogy a belépő szinten tevékenykedő snowboardoktatókat szilárd módszertani alapokkal ruházzuk fel a freestyle-t illetően. Egy tapasztalt és friss tudással rendelkező szakemberre volt szükségünk. Így jött Bazsi a képbe, aki a snowboard európai fővárosában, Innsbruckban látta vendégül a gyerekek körül tevékenykedő oktatói különítményt. A háromnapos, intenzív tudásátadás gyakorlati és elméleti egységekből állt. A pályán napi 6 órát töltöttünk gyakorlással, melyet háromórás előadások követtek.”

Több mint egy sport

Nem kérdés, hogy a snowboardozás több egy átlagos sportnál. A srácok egy közösség, kultúra részévé válnak és egy olyan sportot űzhetnek, ami nem támaszt feléjük irreális elvárásokat, hanem abszolút az élvezetről szól. Hiába állnak egyedül a deszkán, a snowboard közösségi élmény. Az évek során rengeteg barátság alakult ki, nem csak a gyerekek, de a családok, és természetesen a klubok között is. Az összetartás fontosságát az edzők is rendszeresen hangsúlyozzák. Hiszen a mérhető teljesítmény ellenére nem csak az eredményekről szólnak a versenyek, hanem sokkal inkább egymás tiszteletéről és segítéséről, valamint a közös csúszás élményéről. Snowboardozni tehát az egyik legjobb, ha nem a legjobb dolog a világon. És ami a legörömtelibb az egészben, hogy gyerekek számára hegyek hiányában is végezhető Magyarországon. Ez persze kompromisszumokkal jár, a műanyagpálya ugyanis nem adja vissza azt, amit a havas környezet nyújt. Ad viszont egy szuper közösséget és egy nem mindennapi sportélményt, illetve sok-sok vidám és mosolygós arcot. Ha érdekelnek az olvasottak, akkor nincs más dolgod, mint felkeresni a programban résztvevő egyesületek (4Seasons, Vasas Pasaréti Síiskola, Wax Klub, FreeRideClub, Fogarasi Síiskola, G2S, Nanook, Babos Síklub) valamelyikét.